11.

Másnap reggel Chris frissen főt kávé illatára ébredt fel, a hátára fordult és nyújtózott egyet. Felült és egy ásítás után felállt az ágyból. Felhúzta az otthoni köpenyét és kiment a konyhába ahol kávé mellett friss pirítós várta vajjal és lekvárral.

Hans a tűzhelynél ált és épp teát készített.

-Jó reggelt Chris. – köszönt a lánynak.

-Neked is Hans. – leült az asztalhoz és figyelte, ahogy a férfi elé rak egy tányért, amin rajta volt a pirítós. – Köszönöm.

-Szívesen. Készítettem kávét is. Hogy szereted?

-Sok cukorral és tejjel. – a férfi elétette a cukrot és a tejet. A lány beízesítette majd folytatta. – Nem kell ám így kiszolgálnod engem. Inkább nekem kéne téged.

-Tudom de amiket tettél szeretném meghálálni és hogy tudd nem akarlak kihasználni hisz itt lakom a lakásodban. Ezért amíg itt vagyok, szeretném, ha én szolgálhatnálak ki.

-Köszönöm ez kedves tőled. – Chris elmosolyodott és arra gondolt talán valami jó is kisülhet majd abból, hogy Hans most nála lakik.

Élvezettel látott neki a pirítósnak miközben figyelte Hans-ot aki épp a lap topján olvasott valamit.

A lányt fúrta a kíváncsiság ezért rákérdezett:

-Mit olvasol?

-Csak a reggeli híreket. Jobban szeretem az internetet használni.

-Igen sokkal jobb. Érdekesebb. Akkor hogy lesz most?

-Hogy érted? – nézett rá a férfi.

-Hát a tárgyalás meg az ügy. Az hogy hamis tanúzással vádolnak, nagyot lendíthet az ügyön.

-Igen épp ezen, gondolkodtam is és arra gondoltam, hogy hazugság vizsgálat alá vetlek téged és a többi tanút. Hogy megbizonyosodjunk, hogy igazat mondotok.

-Az hogy megy vagy…

-Csak a kezedre kötnek egy gépet és kérdéseket tesznek fel, amikre válaszolnod kell. Ez a gép jelzi, ha hazudsz. Sajnos én se nagyon ismerem, ezért nem tudok róla sokat.

-Értem és mikor lesz a következő tárgyalás?

-Lássuk csak. – nézett Hans a határidő naplójába. – Itt van holnap lesz. Reggel 9-kor. Addig van időd lazítani.

-Igen végre. Úgy is be akartam menni a városba remek leárazások vannak a plázában. Jót fog tenni egy kis kiruccanás.

-Tégy úgy. Nekem úgy is lassan mennem kell. Értesítenem kell a többi tanút az ügy fejleményéről.

-Ok. – és figyelte a férfit, ahogy feláll és bemegy a szobába. Bár Chris sosem szeretett kutakodni most erőt vett rajta a kíváncsiság és odalépett a férfi lap topjához. Látta, hogy a Hamburg Journal legújabb lapja van megnyitva. Letette tálcára a böngészőt és bement a gép rendszerébe.

Figyelte a sok mappát majd meglátott valamit:

„Memories”

Érdeklődve ment rá és nyitotta meg. Egy szöveges dokumentum nyílt meg és Chris érdeklődve kezdte el olvasni.

„Emlékek a múltból.

Hol is kezdjem? Oly sok idő telt el és rájöttem meg kell örökítenem mind azt, ami velem történt az elmúlt 200 évben.

Sok minden volt, néha úgy érzem túl sok mindent éltem át, amit ember épp ésszel nem foghat fel.

Először is ott volt az átváltozásom. Szörnyű volt. Az hogy más lettem gyökeresen megváltoztatta az életemet. Egy másik világ felé sodort, ami ijesztő és különös. „

Chris ekkor felnézett a monitorról és sietve bezárta a dokumentumot. Megnyitotta a böngészőt és visszaült a helyére. A szíve a torkában dobogott. Izgatott volt. Hisz elég volt azt a pár sort elolvasnia tudta itt valami nincsen rendben.

„Lehet mégis Juliette-nek van igaz? Hans tényleg nem az, akinek mutatja magát?”

 Tette fel magának a kérdéseket majd sietve megitta a már kihűlt kávéját és befalta a maradék pirítóst.

Épp felállt az asztaltól mikor hallja, hogy csengetnek. A hangra Hans is megjelent és megszólalt.

-Vársz valakit?

-Nem senkit. – a lány érdeklődve ment oda az ajtóhoz és kinyitotta. A tegnapi látogatói voltak, akik azt a levelet hagyták. – Már megint mit akarnak? – kérdezte a lány idegesen. Hans megállt az előtérben, de úgy hogy a két idegen őt ne lássa.

-Elnézést hogy zavarjuk, de elolvasta a levelünket?

-Milyen levet? Nem kaptam semmilyen levelet.

-Pedig itt hagytuk önnek. – Chris gondolkodott majd kimondta.

-Ja azt a levelet? Igen olvastam és kidobtam. Nem érdekel az ajánlatuk.

-Kérem kisasszony talán meg tudunk egyezni. – Hans ezt már nem tűrte tovább és odalépett a lány mellé. A két férfi hátrább lépett mikor meglátták őt.

-Nem hallották a hölgyet? Nem akar maguktól semmit! – mondta Hans idegesen.

-Maga kicsoda?

-Ahhoz magának ne legyen köze, és ha még egyszer itt meglátom, magukat gondoskodni fogok róla hogy bérelt helyük legyen egy kellemes kis cellában. Most pedig húzzanak el vagy rendőrt hívok. – Hans megjegyezte a két férfi arcát és az illatukat majd folytatta. – Tűnjenek el innen most.  – a két férfi dühösen ment le a lépcsőn.

Chris becsukta az ajtót és megszólalt.

-Ezek a hiénák.

-Nyugi most már nem fognak visszajönni.

-Köszi hogy elüldözted őket.

-Szívesen. Figyelj, ha bármi van, hívj és megyek rendben.

-Ok.

-Nos akkor én lépek mert még találkozok az építés vezetővel akik a házamat fogják renoválni. Nem tudom, mikor végzek, mert még a bíróságra is be kell mennem.

-Jól van, én elleszek nyugi, majd hívom Juliette-et és megyünk a plázába.

-Ok de ha bármi van…

-Igen tudom hívlak.

-Okos lány vagy. – és egy puszit adott a lány homlokára majd fogta az aktatáskáját, a kocsi kulcsait és kiviharzott a lakásból. Chris sóhajtott és becsukta utána az ajtót.

1 óra múlva már a plázába ült az egyik ételstandnál. Figyelte a finom salátát miközben hallgatta Juliette-et:

-Szóval csak úgy ott hagyott?

-Igen már épp belemélyedtünk volna mikor ellökött és felállt. Valami olyasmit mondott, hogy nem akar bántani, meg hogy én túl szép vagyok meg fiatal. Én mondtam neki, hogy nem érdekel, akarom őt erre se szó se beszéd kiviharzott a lakásból.

-Ez durva. De ebből is látszik, hogy nem az a fajta pasi, aki minden csajjal összefekszik. Akkor a meleg elmélet elvetve.

-Igen el és ebből azt szűröm le, hogy biszexuális. – mondta ki Chris és bekapott egy darabka feta sajtot majd egy olajbogyót.

-És ez már jó jel. Kezdem megkedvelni, most hogy így ezt elmesélted, de nem zártam a szívembe.

-Azt gondoltam.

-Na lényeg én azt mondom azért óvakodj tőle. – mondta Julie és beleivott a finom csokis shake-be.

-Az ok, de érzem, hogy szinte húz magához, mint lepkét a fény. Távol akarok tőle maradni, de nem tudok. Mintha valami áthatatlan erő húzna felé. – Chris megevett egy falat salátát majd folytatta. – Meg a másik hogy tetszik nekem. Mikor először láttam ott a cukrászdában arra gondoltam úristen ez egy ügyvéd? A kifutón a helye nem a tárgyaló teremben. – Chris érezte, hogy a szavak, amiket mondott már a lángolás első jelei.

Hátradőlt mikor hallja, hogy valaki szólítja:

-Chris? – a lány felnézett és Henriette ment oda hozzá. A lányban felgyülemlett a düh, de nem akart a plázában jelenetet ezért megvárta, míg munkatárs nője odamegy hozzá. – De jó hogy látlak.

-Én is téged.

-Mesélj hogy vagy?

-Jól de mielőtt bármibe is belekezdesz, mesélj milyen volt a randid Hans-al?

-Nem volt randi ugyan is lemondta. Valami halaszthatatlan dolga akadt. Kicsit mérges voltam rá, de megértettem.

-Értem.

-Szeretnék vele újra találkozni.

-Azt várhatod ugyan is Hans nem akar többet látni téged. Ő egy elfoglalt ember és nincs ideje. – Henriette döbbenten nézett Chris-re aki felállt és folytatta. – Azt hiszem jobb, ha jövőben kerüljük egymást. Julie jössz?

-Aha mehetünk. – és ott hagyták a megdöbbent lányt, aki nem tudott szólni.

Ahogy egyre távolodtak tőle Chris ezt mondta:

-Menjünk haza nincs most kedvem sétálni.

-Rendben gyere. – és elmentek Chris lakásába. Mikor beléptek hallják, hogy Hans a konyhába beszél valakivel.

-Akkor most jó lesz. Rendben ma délután 3-ra ott leszünk. Köszi Jinx jó haver vagy. – Julie és Chris egymásra néztek majd a lány megszólalt.

-Hans. – látták, hogy a férfi kilép a konyhából.

-Chris, Julie, sziasztok. Jó hírem van számodra Chris. – lépett hozzá a férfi. – Ma délután 3-kor megyünk a hazugság vizsgálatra.

-A többiek?

-Na igen őket is értesítenem kell. – és visszament a konyhába. Julie halkan elköszönt Chris-től és kilépett a lakásból.

A lány odaállt a konyhaajtóba és megkérdezte.

-Segitsek valamit?

-Nem kell, köszi. Elintézem. – a lány látta, hogy az asztalon papírok és mappár sokasodnak. A lap top elveszett a nagy irat halom közt. Figyelte Hans-ot aki épp a noteszét lapozta fel. – Hova is írtam fel. Áh meg van ok akkor.. – és tárcsázott.

A lány beharapta az alsó ajkát és figyelte a férfit, aki beszélni kezdett a telefonba. Látta, hogy tele van munkával ezért némán bement a szobájába és becsukta az ajtót.