3.

Már délután is elmúlt mikor hallja hogy csörög a telefonja. Megnézte és egy ismeretlen szám volt a kijelzőn. Felvette és beleszólt:

-Igen tessék Schröder.

-Jó napot kívánok elnézést, hogy zavarom Hendrick Stedler vagyok. Hans adta meg az ön számát.

-Igen emlékszem beszéltünk magáról hogy ön is tud nekem segíteni.

-Igen tudok.

-Hol van most?

-Az ön háza előtt.

-Jöjjön fel első emelet 4-es ajtó. – a lány ekkor halotta meg a kaputelefon hangját. Bontotta a hívást, majd kinyitotta a lépcsőház ajtót.

Odalépett a lakás ajtóhoz és kinézett a kukucskálón és látta hogy egy alacsony kicsit duci férfi lép az ajtó elé.

Sóhajtott és kinyitotta:

-Hello. – köszönt a férfi. – Hendrick vagyok.

-Hello Christine vagyok. Gyere be. – a férfi belépett majd letette a táskáját és megszólalt:

-Hans elmesélte a történetedet és sajnálom. Biztos nagyon rossz lehet neked.

-Nagyon az és alig várom, hogy végre elkezdődjön a tárgyalás. Hans mondta, hogy te tudsz segíteni a megfigyelésben és a lehallgatásban.

-Igen tudok én, vagyok a legjobb ebben.

-Gyere a konyhába, ott tudsz szerelni, ha akarsz.

-Köszönöm. Azt szeretném tudni, hogy van beléptető kártyád? – kérdezte a férfi és bementek a konyhába ahol Christine ezt, mondta:

-Igen van de, használunk névjegy kártyát is, amit mindig viselnünk kell.

-Az tökéletes lesz, oda tudnád adni?

-Persze mindjárt hozom. – és besietett a szobába és levette a ruhájáról a névjegy kártyát, mikor visszaért elcsodálkozott hisz Hendrick egy csomó műszert tette ki az asztalra.

A lány beléptére felfigyelt és megszólalt.

-Tudom furcsán, néz ki de, ezek kellenek.

-Hát ez nagyon sok minden. Oh tessék itt a kártya. – és átadta a férfinek, aki betette egy mikroszkóp alá és egy kisebb dobozt vett elő és felnyitotta. A lány leült a másik székre mire a férfi folytatta:

-Ez itt a világ egyik legkisebb kamerája. Nem lehet észre venni. De minden képet és hangot rögzít, a hatótávolsága 20 méter 14 pixeles felbontású.

-Tehát csúcsszuper.

-Pontosan. Ezt a kis kamerát felrögzítem az ön névjegy kártyájára. Így üzembe is helyezem majd egy infrasugár segítségével az adást, átirányítom erre a laptopra. – Hendrick kivette a kártyát a mikroszkóp alól és átadta a lánynak. – Kérlek, tedd fel, hogy lássam, működik e. – Christine megnézte, majd feltette a ruhájára mire Hendrick lenyomott pár parancsot mire a konyha képe megjelent a gép monitorján. – Remek most kérlek, sétálj be a szobába, csukd be az ajtót és mondj valamit. – a lány megtette, amit a férfi kért majd visszament.

Hendrick mosolyogva dőlt hátra és folytatta:

-Ezzel megvolnánk. Így már tökéletesen fog működni de nekem is a közelben kell lennem, ha rögzíteni akarunk mindent. De ez legyen az én gondom neked csak a munkádat, kell végezned.

-Rendben de ugye nem fogok lebukni?

-Nem az, ki van zárva lebukás mentes, a cucc, bízz bennem. – a férfi mosolygott majd egy másik dobozt vett elő és a lánynak adta. – Ez egy füles súgó. Tedd a füledbe, és hallani fogod a hangomat. Majd utasítalak, hogy mit tegyél, ha úgy hozza a helyzet.

-Rendben. Tudod, tisztára úgy érzem magam, mint egy kémfilmben.

-Elhiszem de izgalmas is nem,

-De az. Megkínálhatlak egy kávéval vagy egy üdítővel? – kérdezte a lány és figyelte a férfit, aki sietve összepakolt.

-Nem kösz nem kérek semmit, csak még azt szeretném tudni, hogy reggel mikor kezdődik a munkaidőd?

-8 órakkor.

-Rendben akkor reggel érted jövök fél 8-ra és beviszlek így biztos sikerül létrehozni a kapcsolatot.

-Ok benne vagyok. – de ekkor egy mobil kezd el csörögni. Hendrick elővette az övét és megszólalt:

-Ez Hans lesz elnézést. Igen, szia mondjad. Igen sikeresen beépítettem a cuccot és a hölgy is nagyon készséges. Igen jól mondod Hans. Rendben akkor majd még beszélünk. Nincs mit haver örömmel tettem, szeva. – és bontotta a vonalat.

-Ahogy hallom nagyon jóban van Hans-al.

-Igen régóta ismerem őt és nagyon jó haverok, vagyunk. Segítek neki ő meg nekem.

-Kölcsönös.

-Pontosan. Nos akkor én megyek is akkor reggel fél 8-ra itt leszek önért.

-Rendben akkor várom és köszönöm. – mondta a lány hálásan.

Hendrick elmosolyodott és felkapta a táskáját.

Miután elment Christine alig várta a holnapot hogy végre lebuktassa Nielsen-t és megmutassa mindenkinek mennyire romlott egy alak.